Menü



A községből hamar és könnyen elérhetőek Székelyföld nevezetességei:
A központtól 6 km-re fekvő Zeteváraljai víztározó a falu nevét országszerte ismertté tette a fantasztikus zetelaki Gát-tó.
Gépjárművel egy órányi út a népművészet egyik helyi fellegvára, a fazekasságáról híres Korond, a parajdi Sóbánya, Szováta a sós vizű Medve-tóval, Csíksomlyó a Mária kegyhellyel, kétórányi út a Gyilkos-tó és a Békás-szoros, Tusnádfürdő és a Szent Anna-tó.
Zetelakáról tíz kilométerre találjuk a Madarasi Hargitát menedékházzal és kitűnő síelési lehetőségekkel.
Meseszerű helyszínek, gyönyörű kis- és nagyházak, székelykapuk, szálfenyők, gulya a hegyoldalban, székely kalapok, minden, ami a pihenéshez szükséges.

Az alábbiakban felsoroljuk az összes olyan helyet (123 db), amelyet érdemes felkeresni, és képet (1310 db) is tudunk róluk mutatni (zárójelben a képek száma):



Ha meg szeretné osztani a környéken készült képeit a honlap látogatóival, akkor küldje el a fpolgar@freemail.hu email címre.


A térképen a zölddel jelölt karikákra kattintva is megjelennek az odatartozó képek. A teljes térkép innen letölthető.

A térképet lenyomott bal egérgombbal húzva lehet mozgatni.

Csíksomlyó

(Şumuleu)

Csíksomlyó Erdély leghíresebb búcsújáróhelye, a római katolikus székelyek és csángók vallási központja. Az 1804-1876 között neobarokk stílusban épült Ferences kegytemplomban láthatjuk a fából készült XVI. századi Szűz Mária Kegyszobrot, a csodatevő Babba Máriát, Csíksomlyó legértékesebb műkincsét. Magassága a koronával együtt 2,27 méter, hársfából faragták, melyet gipsszel és festékkel vontak be.
1567 óta tartanak pünkösdi körmenetet annak emlékére, hogy a hitüket védelmező katolikus gyergyói és csíki székelyek megverték az unitárius János Zsigmond erdélyi fejedelem csapatait.
A Kis-Somlyó és Nagy-Somlyó hegyek közötti nyeregben a Makovecz Imre által tervezett Hármas-halom oltáránál tartják minden évben a pünkösdi nagymisét, amelyre több százezren zarándokolnak el az egész Kárpát-medencéből. A Kis-Somlyóra vezető úton három kápolna is van: a Szent Antal-kápolna, melynek elődjét Márk Jakab testvér építette az 1661-es török dúlás után, a nándorfehérvári győzelem emlékére épült Salvator-kápolna és a csupán egy kis fülkéből álló XV-XVII. századi Szenvedő Jézus kápolnája, benne az oszlophoz kötözött, térdre kényszerült Jézus szobrát őrzik, amely 1810-ben készült.
Minden év július havának első szombatján tartják az Ezer Székely Leány Napját. 1931-ben szervezték meg az elsőt, Domokos Pál Péter, a csángó kultúrkört feltáró neves etnográfus kezdeményezésére. A székelység e találkozóját a kommunista rezsim betiltotta, de 1990-ben az ünnep újraéledt. Azóta minden évben találkozót adnak egymásnak a székely ruhás lányok és legények a csíksomlyói nyeregben. A rendezvény magába foglalja a hagyományőrző csoportok, a települések képviseleteinek székely ruhába öltözött lovas és fogatos felvonulását Csíkszeredában, majd az ünnepi szentmisét a csíksomlyói kegytemplomban és az egész napos műsort a csíksomlyói nyeregben.

lap teteje